Pályázatok, programok

IV. Nyári oratórium Cegléden

Bővebben lásd a Hitélet menüpontban

IV. Hírvivők Konferencia 2017

Bővebben lásd a hírek menüpontban

2016 Gyermeknap

Bővebben lásd a programok menüpontban!

2016 Táborok

Bővebben lásd a hírek menüpontban!

Pályázat „Az ősz nekem…” fotópályázat.

Bővebben lásd a hírek menüpontban

Pályázat "12+..: Az érték a mérték"

Bővebben lásd a hírek menüpontban!

A hazai kábítószerhelyzetről
Dr. Zacher Gábor toxikológus előadása

Bővebben lásd a programok menüpontban!

Keresztút történetekkel

Bővebben lásd a programok menüpontban!

Első féléves programok

Bővebben lásd a hírek menüpontban!

Színházlátogatás

Bővebben lásd a programok menüpontban!

Kirándulás Pannonhalmára

Bővebben lásd a programok menüpontban!

 

 

Partnereink:

Üj SZÉCHENYI TERV

 Támogatóink:

vendeglo_Abony

 henkel

Hitélet

 

 

Lelkigyakorlat Mátraverebély-Szentkút 2017

SzentkutEbben az évben az intézményünk dolgozói fenntartói szervezésben lelkigyakorlaton Mátraverebély-Szentkúton jártak.
„Mátraverebély-Szentkút a szlovák – magyar határ mentén, többnemzetiségű területen található, hasonlóan számos egykori magyar ferencesek által vezetett kegyhelyekhez, amelyek mindig a sokféle népek találkozóhelyei, többnemzetiségű kolostorok és a népnyelvi prédikációk színhelyei voltak, pl. Szentantal, Máriaradna (Románia), Baja (Dél–Magyarország), Frauenkirche (Ausztria).
A hagyomány szerint 1091–92-ben Szent László király ellenségei elöl menekült, és egy szakadék fölé ért. Innen reménytelen volt a továbbjutás, de lovával ugratott egyet, és ekkor fakadt itt az első forrás. A legenda mögött a magyar irodalom szép képe húzódik meg: László az új Mózes – vízfakasztás –, aki törvényeivel keretet adott a magyarság életének, úgy, ahogy Mózes a zsidóságnak.
Az első gyógyulás a XIII. században történhetett, amikor a Szűzanya, karján a kis Jézussal, megjelent egy verebélyi néma pásztornak, és azt parancsolta neki, hogy ásson a földbe, és az előtörő vízből igyon. A fiú engedelmeskedett, és visszakapta beszélőképességét.
1210-ben a zarándokok sokasága miatt templomot építettek Mátraverebély faluban, ahonnan körmenetben vonultak a Szentkút völgyben lévő forráshoz. 1258-ban ennek a templomnak már búcsú kiváltsága volt. A zarándokhely az 1400-as évektől a legnagyobb búcsújáróhelyeknek adott búcsúkiváltságokkal rendelkezett. 1700-ban XI. Kelemen pápa kivizsgáltatott néhány Szentkúton történt csodás gyógyulást és azok valódiságát elfogadta.
1705-ben épült fel Szentkúton az első kőkápolna. Almásy János Szentkúton nyert rendkívüli gyógyulásáért hálából, Bellágh Ádám Antal szentkúti remete pap segítségével, 1758-tól 1763-ig felépítette a mai kegytemplomot és mellé egy kolostort. 1970-ben VI. Pál pápa a kegytemplomot „basilica minor” címmel tüntette ki.
A Szentkúti barlangokban, a mai kegytemplom fölötti hegyoldalon a XIII. századtól éltek remeték. Az utolsó szentkúti remete, Dobát Jozafát 1767-ben halt meg. Sírja a bazilikában van. A kegyhelyet hosszú időn át ciszterci szerzetesek látták el, a török idők óta azonban a ferencesek is részt vettek a búcsúscsoportok vezetésében, lelkipásztori szolgálatukban.1772-től már ők a szentkúti kolostor lakói, végleges letelepedésükre azonban csak a 19. században került sor.
Szentkut2A kegyhely a jozefinizmus hatása miatt csak az 1920-as években virágzott fel újra, a fejlődést azonban a kommunizmus megakadályozta. 1950-ben a diktatúra elűzte a ferenceseket, államosította és szociális otthonná alakította a kolostort.
A Kisebb Testvérek 1989-ben tértek vissza a zarándokhelyre. Akkor újult meg a templomkülső, és vásárolták vissza egykori földjeiket, hogy a későbbi fejlesztések alapját megteremtsék.
A ’90-es évek elejétől fogva fokozatosan megerősödött a gyalogos zarándoklatok hagyománya. Ma már nem csak a környékbeli falvakból, hanem 70 km-ről is jönnek processziós csoportok. Augusztus 15-20-a között a Ferences Ifjúsági Zarándoklaton 200-250 fiatal zarándokol imádkozva közel 150 km-t.
2006-ban, a Nagyboldogasszony búcsún Erdő Péter bíboros, prímás búcsújáróhelyünket, mint Magyarország legjelentősebb búcsújáróhelyét Nemzeti Kegyhellyé nyilvánította. Főbúcsúja a Nagyboldogasszony ünnepéhez legközelebb eső vasárnapon van.
A kegyhely a kommunizmus miatt nem fejlődhetett úgy, mint ahogy Európa más nemzeti zarándokhelyei. A természet szépsége, az Irgalmas Atyával való találkozás a szentmisében, gyóntatásban és a prédikációkban, az imameghallgatásokban pedig Szűz Mária anyai szeretetének megtapasztalása azonban mintha pótolná ezt a hiányosságot. Napjainkban évente kb. 200.000 zarándok látogatja a szentélyt.
Dél-Szlovákiából is sok zarándok érkezik hozzánk, szlovákok és magyarok egyaránt. Az itt működő ferencesek azt szeretnék, ha ez a hely újjászületés helye lenne. Szeretnénk, ha a szentségekben megtapasztalt isteni jóság a béke, a megbocsátás és a szolidaritás szálait fonná ember és ember között. Ezért igyekszünk testvéri szeretettel fogadni minden embert.
2016-ban a római Santa Maria Maggiore Bazilika affiliálta a kegyhelyet, ami Magyarországon egyedülálló búcsúkiváltságokat biztosít Szentkút számára.”
(Forrás: szentkut.hu/kegyhelytortenet/)
/További képekért kattints a fenti képre!/



Lelkigyakorlat Máriapócs 2016

templomAz idei évben lelkigyakorlatunkat a Váci Egyházmegye Szamaritánus Szolgálat Intézményfenntartó Központ a fenntartásában lévő intézmények vezetőinek és dolgozóinak Máriapócsra szervezte. A két nap alatt nagyon sok élményben volt részünk, amelynek vezetésében hálával és köszönettel tartozunk Mosolygó Tibor Atyának. Első nap a máriapócsi bazilika történetével ismerkedhettünk meg.  Sokfelől érkeznek ide zarándokok: hazánk keleti részéből, ahol a görög katolikusok nagyobb létszámban élnek, de jönnek messze földről, sőt határainkon túlról is. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia 2005. decemberében nyilvánította nemzeti kegyhellyé a máriapócsi bazilikát.
A kis nyírségi község történetéről nem sokat tudunk.  Neve 1280-ban tűnik fel először írásos dokumentumokban. Ma is meglevő, bár jócskán átalakított római katolikus temploma a 15. században épült. A község a 15. században a Báthori családé, a 18. század elején a Károlyiaké volt. A község jelentősége és híre az 1696-os évvel kezdődik, ekkor Pócs neve összeforrt Mária nevével, s erre az ottani események adnak magyarázatot.
A kegykép és a könnyezések története: A pócsi kegyképet 1676-ban Csigri László máriapócsi bíró készíttette fogadalomból és hálából, a török rabságából történt szabadulásának emlékére. A képet Papp Dániel helybéli görög katolikus lelkész öccse, Papp István festette 6 magyar forintért.
Ezt a bíró nem tudta kifizetni, így az ikont egy tehetősebb polgár, Hurta Lőrinc vásárolta meg és ajándékozta a templomnak. Valószínűleg ő íratta a kép aljára orosz nyelven a következő szöveget: „Én, Isten szolgája állíttattam fel a képet vétkeim bocsánatára.”
1696. november 4-én, miközben a kis fatemplomban Papp Dániel lelkész a Szent Liturgiát végezte, Eöry kepMihály pócsi földműves arra lett figyelmes, hogy az ikonosztázon elhelyezett Istenszülő-ikon mindkét szeméből bőségesen folynak a könnyek. A rendkívüli esemény csodálattal töltötte el a jelenlevőket. A könnyezés két hétig szünet nélkül tartott, majd kisebb megszakításokkal egészen december 8-ig folytatódott. A korabeli feljegyzések szerint a könnyezés utolsó napján olyan hideg volt, hogy a kehelyben a bor és a víz megfagyott, de Mária könnyei ekkor is bőségesen hullottak. 1696. december 8-án jelent meg Pócson kíséretével a Tisza vidékre vezényelt császári seregek főparancsnoka. Megvizsgálta a táblakép épségét, s a lefolyó könnyeket egy kendővel maga szárította fel. A vizsgálatot másokkal is elvégeztette 300 ember jelenlétében, akik között luteránusok és kálvinisták is voltak. Az egyházi vizsgálatot Fenessy György egri püspök rendelte el. Az 1696. december 26-án megkezdett tanúkihallgatások jegyzőkönyvei 36 katolikus és protestáns tanú egyértelmű vallomását tartalmazzák a könnyezés hitelességéről. Corbelli tábornok sajátkezű nyilatkozatot küldött az egri püspöknek, a császárnak pedig jelentésében számolt be a könnyezés csodájáról. Az esemény híre az akkori viszonyok között is gyorsan terjedt, s hamarosan eljutott Bécsbe. I. Lipót osztrák császár és magyar király a történtek alapján, és felesége, Eleonóra császárné kívánságára elrendelte, hogy a könnyező képet szállítsák a császári városba. A képet a könnyezés után állandó katonai őrizet alatt tartották a pócsi fatemplomban. A pócsiak mindenképpen meg akarták akadályozni a kép elvitelét, de a császári döntés végrehajtói ellen semmit nem tudtak tenni. A kegyképet 1697. március 1-jén 150 lovas katona sortüze mellett levették az ikonosztázionról, és elvitték. Július 4-én érkezett meg a kegykép Bécsbe. Közben Európa keresztény népeinek hadserege Savoyai Jenő herceg vezetésével török elleni ütközetre készült. A kegyképnek a Szent István vértanúról elnevezett dómba történő végleges elhelyezése napján, 1697. szeptember 11-én Jenő herceg Zentánál döntő vereséget mért a törökökre. Lipót császár 1701-ben Pócsnak adott bullájában maga is tanúsítja, hogy 1697-ben Európa keresztény népeit a pócsi Mária csodatevő erejébe vetett hit késztette imára, és a bécsiek ennek tulajdonították a győzelmet.

Csodálatos gyógyulások történtek a kegyhelyen: Az első könnyezés idején a szomszédos Kálló római katolikus plébánosa egy tiszt haldokló gyermekét emelte a képhez. A gyermek megérintette a könnyező képet és meggyógyult. A boldog anya drágaköves nyakéket helyezett az ikon elé, és ezzel nyitotta meg évszázadokra a pócsi Istenszülőt hálásan tisztelők ma sem fogyatkozó sorát. A most Máriapócson található másolatot is, amely kétszer könnyezett, hasonló ékességek veszik körül. A legértékesebbek a szúette mankók, görbe botok, a gyógyulás beszédes bizonyítékai, a hátrahagyott emléktárgyak, melyekhez egy-egy megmentett élet, visszakapott egészség, megújult ember hálája és köszönete kapcsolódik. A pócsi fatemplomban a Mária-ikon helye évekig állt üresen. Már a kép Bécsbe szállításakor számos másolat készült a csodás képről, hazánkban. Többek között Egerben, Budapesten, Esztergomban őriznek egy-egy másolatot. Egy ilyen másolat került az eredeti kép helyére Máriapócson is. Sem az eredeti kép, sem a róla készült másolatok a továbbiakban nem könnyeztek, kivéve azt a másolatot, amelyiket Pócsra visszavittek. 1715. augusztus 1-jén Papp Mihály fiatal parókus a reggeli istentiszteletet végezte, amikor Molnár János kántor észrevette a kép könnyezését. A csodás jelenség hírét futár vitte Kállóba, Bizánczy György helynökhöz. Az augusztus 1-jén, 2-án és 5-én több órán át tartó könnyezést sok százan látták. A könnyezést követő napokban Erdődy Gábor Antal egri püspök hivatalosan kivizsgáltatta az eseményt. A szemtanúk vallomásának jegyzőkönyve kétséget kizáróan bizonyítja a könnyezés valódiságát. A máriapócsi kegyhely újabb nevezetes eseménye, a kegykép harmadik könnyezése 1905. december 3-án kezdődött. Páter Gávris templom2Kelemen szerzetes atya a kegykép őre, zarándokokat vezetett a templomba. Amikor a kép foglalatát kinyitotta, észrevette, hogy a Szűzanya arca a szokottnál sötétebb, jobb szeméből könnycsatorna húzódik le az arcon, ami egy könnycseppben végződik. A könnyezés december 19-ig folyamatosan tartott, majd december utolsó két napján is, összesen 18 napig. A könnyezés tényét egyházi és világi vegyesbizottság ellenőrizte, s megállapította a könnyezés valódiságát. A könnyeket felfogó selyemkendőt kicsiny foglalatban a templom falára függesztették, ma is ott található a kegykép alatt. A múlt század közepe táján gyilkosság történt a szomszéd községben, Gyulajban. A szerencsétlen körülmények és a hátrahagyott nyomok mind arra utaltak, hogy egy bizonyos ottani ember követte el a gyilkosságot, aki egyébként teljesen ártatlan volt. A kállai törvényszék végül halálra ítélte ezt az embert. Utolsó kívánsága az volt, hogy még egyszer elmehessen Pócsra imádkozni. Megfelelő őrizettel el is vitték, s amikor belépett a templomba, a bilincsek lehullottak róla. Ez bizonyította ártatlanságát, s ez mentette meg az életét. A templomot a sok zarándok miatt az évszázadok során bővíteni, díszíteni kellett. A templom teljes, külső-belső felújítása után került sor a megáldásra és a kegykép áthelyezésére Máriapócs a történelmi Magyarországnak 300 éve egyik leghíresebb búcsújáróhelye. Máriapócs történelmének kiemelkedő napja volt 1991. augusztus 18-a, amikor a Magyarországot meglátogató II. János Pál pápa bizánci szertartású Szent Liturgiát végzett magyar nyelven a kegykép előtt. Ennek emlékére készítették el a bazilika új bronzkapuját. Más csodák is kötődnek a templomhoz, egy ízületi bántalmaktól szenvedő ember pedig itt gyógyult meg, aki felajánlott egy kaptárnyi méhet a Szűz Anyának. Imádság közben érezte, mintha visszatérne az ereje, majd örömmel hazament. Útközben törte a fejét, mit kezdhetne a Szűz Anya egy kaptárnyi méhvel. Gondolta nem is kell az neki, majd másképp hálálja meg gyógyulását. Hazaérve tapasztalta, hogy az egyik kaptára üres volt. A helyiek mesélték, hogy látták, amint egy méhraj elrepül Máriapócs felé. Ekkor a templom már túlélt egy földrengést is, így mindkét oldalán volt egy repedés. A méhek választhatták volna a déli oldalt is, mert az kedvezőbb számukra, de ők a Szűz Anya felőli oldalt választották, hiszen neki lettek ígérve.
Az elmélkedésből és a kegyhely történetének bemutatásából álló lelkigyakorlatunk vezetője Mosolygó Tibor atya volt. Élete által formált, hiteles istentapasztalatából származó szavai elvittek minket a Nyolc Boldogság hegyére, Jézus elé. A bölcs, mélységeket feltáró, s ugyanakkor humoros, ízes, egyszerű és egyértelmű mondatok új látásmóddal ajándékoztak meg minket. Kincsként vihettük el a találó hasonlatok segítségével könnyen megérthető igazságokat, melyeket életre váltva megvalósíthatjuk, amit Isten álmodott rólunk. Így már könnyebb lesz konfliktusainkat kezelni, veszteségeinket feldolgozni, Istennel való kapcsolatunkat szorosabbá fűzni, és az embereket, akiket életutunk mellénk rendelt és elénk hoz, az Ő békéjével és szeretetével szeretni, elfogadni.

Baráthné Balogh Ildikó

/forrás: http://www.mariapocskegyhely.hu/?q=pl/node1/


Keress, várunk!

Szaleziaka Facebookon

Don_Bosco

Ha még nem tudod pontosan, mit érzel, de hiszed, hogy Isten meghívott, hogy egész életeddel Őt szolgáld, nézz be hozzánk! Hátha közöttünk van a te helyed.
Tetszik, amit Don Bosco tett?
Vonz a szerzetesi élet?
Érdeklődsz a szaléziak iránt?
Keress meg minket!
Talán pont a szalézi út az, amit az Úr kijelölt számodra.
Érdeklődhetsz bármelyik szalézi plébánián és oratóriumban, vagy keresd meg Vitális Gábor (Műzli) atyát e-mailbenmuzli [at] msn [dot] com, telefonon +36-20-434-8579, levélben vagy személyesen Kazincbarcikán a Római Katolikus Plébánián, cím: 3700 Kazincbarcika Dózsa György u. 35.


 

Immár harmadik éve: nyári oratórium Cegléden

oratoriumAlig kezdődött el a nyári szünet (2016.06. 20-23), újra iskolába hívtuk a gyerekeket. Nem kis sikerrel… Mielőtt bárki irigykedni kezdene, muszáj elmondanom, hogy nem tanulni hívtuk a kisiskolásokat, hanem egy vidám, nyári oratóriumra. Volt jelentkező bőven. Több mint 40 fiú és lányrészére biztosított az Otthon Szociális Szolgáltató felejthetetlen programot. Az előző évekhez képest akadt új gyerek és természetesen jöttek a régiek is. Nyolc animátor szervezte, bonyolította a közös játékokat, versenyeket, kézműves foglalkozásokat. Kísérte a csapatot az ebédlőbe, strandra, játszótérre. Így aztán az én dolgom csak annyi volt, hogy összegyűjtsem, bekísérjem, megvegyem, megrendeljem, érte menjek, felhívjam… egyszóval: nyaralás. Az animátorokkal kezdünk összeszokni, így igen hamar megbeszéltük a következő nap programját. Sokat merítettünk a mogyoródi animátortalálkozón tanultakból. Nem maradhatott el a lelki tartalom sem, hiszen itt nem egy egyszerű napközis táborról van szó. Minden reggel előkerült a gitár és már kezdődött is az éneklés. Sok ének már ismerősen hangzott, így zengett tőlünk a terem. A csütörtöki záró napon nehéz volt túlszárnyalni az előző napi strandolás, vagy az azt megelőző vetélkedők hangulatát. Mindent bevetettünk!  Játszótér, foci, vízibomba… és amikor már mindenki kidőlt, jött a fagyi. Nem csoda, ha a legtöbben így köszöntek el: én biztos, hogy jövőre is jövök. Ami talán még ennél is hihetetlenebb, hogy ezt mondták a halálosan fáradt animátorok is! Én még egy kicsit gondolkodok… Jó! Részemről is rendben!
/További képekért kattints a fenti képre!/

Turai Dénes